Tabula

Az egyik hipermarket pénztáránál sorba állva azon tűnődtem, egyre kevesebbet fizetek készpénzben. A kártyámat koptatom már jó ideje. Aztán az jutott eszembe mi lenne, ha csak elektronikus pénzzel lehetne fizetni. Minden pénzmozgást nyomon lehetne követni. Megszűnne a fekete munka, meg a szürke is. Megszűnne a korrupció, meg a vagyon elleni bűncselekmények száma is radikálisan csökkenne. Az adóhatóság nyomon tudna követni minden pénzmozgást. Egy korrupció nélküli gazdaság az adótöbbletből befolyt összegből minden vállalkozást el tudna látni kártyaolvasóval. A személyi igazolvány tartalmazhatna egy csipet amivel fizetni is lehet és ha valaki elhagyja, biztos lehet benne, hogy a nyomon követhetőség miatt senki nem fogja költeni a pénzét. A külföldiek pedig használhatják a saját hitelkártyájukat, de ha létezik még olyan ember akinek nincs elektronikus számlája annak a határon/bankokban nyitnának egy ideiglenest.

Szóval miért is van még a kézpénz forgalomban?

A blogomat meg kell mondjam azzal a szándékkal indítottam, mert tabunak számító témákban kíváncsi vagyok az emberek véleményére.

A szilveszteri pezsgőbontás előtti szokásos himnusz „nem” éneklésekor azon töprengtem  vajon kinek jön be a magyar himnusz. Be kell vallanom nekem nem. Tele van negatív kisugárzással a zenéjéről nem is beszélve. Mintha temetésen lenne az ember. Még az is megfordult a fejemben, mióta ez a himnuszunk a magyarok sorsa is hasonlóan gyászos. Valahogy mindig azt érzem azt sulykolja belém, hogy a magyar nép egy vesztes nép.

Kicsit eljátszottam a gondolattal, mi lenne ha más dal lenne a nemzet himnusza. Mondjuk a „Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország”.  Gondolom 45-óta ez egy betiltott dal lehet, mert még médiában nem hallottam egyszer sem…

Szóval kíváncsi vagyok ki melyiket választaná, ha nem lenne tabu?
 
Szavazás!

Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország

Hol szőke sellő, lenge szellő játszik a Tiszán,
Ott él egy nép, legendák népe, ott az én hazám.
Az ősi Kárpát őrzi álmát, hű Csaba vezér,
Ki csillagoknak égi útján vissza-visszatér.

Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország,
Gyönyörűbb, mint a nagyvilág.
Ha zeng a zeneszó, látom ragyogó, szép orcád.
Táltos paripánkon odaszállunk
Hazahív fű, fa, lomb, s virág.
Úgy sír a hegedű, vár egy gyönyörű szép ország.

Ott dalos ajkú mind a lány, mert dal terem a fán
És délibábos tündérkastély leng a vén Tiszán.
A Rónaságon, hét határon száll, repül a szél,
Huszárok kedve éri csak be, hogyha szárnyra kél.

HIMNUSZ

Isten, áldd meg a Magyart                           Hányszor zengett ajkain
Jó kedvvel, bőséggel,                                  Ozmán vad népének
Nyújts feléje védő kart,                               Vert hadunk csonthalmain
Ha küzd ellenséggel;                                   Győzedelmi ének!
Bal sors akit régen tép,                               Hányszor támadt tenfiad
Hozz rá víg esztendőt,                                Szép hazám kebledre,
Megbünhödte már e nép                              S lettél magzatod miatt
A múltat s jövendőt!                                   Magzatod hamvvedre!

Őseinket felhozád                                       Bújt az üldözött s felé
Kárpát szent bércére,                                  Kard nyúl barlangjában,
Általad nyert szép hazát                              Szerte nézett s nem lelé
Bendegúznak vére.                                      Honját a hazában,
S merre zúgnak habjai                                  Bércre hág és völgybe száll,
Tiszának, Dunának,                                      Bú s kétség mellette,
Árpád hős magzatjai                                    Vérözön lábainál,
Felvirágozának.                                           S lángtenger fölette.

Értünk Kunság mezein                                  Vár állott, most kőhalom,
Ért kalászt lengettél,                                    Kedv s öröm röpkedtek,
Tokaj szőlővesszein                                      Halálhörgés, siralom
Nektárt csepegtettél.                                   Zajlik már helyettek.

Zászlónk gyakran plántálád                           S ah, szabadság nem virúl
Vad török sáncára,                                      A holtnak véréből,
S nyögte Mátyás bús hadát                          Kínzó rabság könnye hull
Bécsnek büszke vára.                                  Árvánk hő szeméből!

Hajh, de bűneink miatt                                 Szánd meg Isten a Magyart
Gyúlt harag kebledben,                                Kit vészek hányának,
S elsújtád villámidat                                    Nyújts feléje védő kart
Dörgő fellegedben,                                      Tengerén kínjának.
Most rabló mongol nyilát                               Bal sors akit régen tép,
Zúgattad felettünk,                                     Hozz rá víg esztendőt,
Majd töröktől rabigát                                   Megbünhödte már e nép
Vállainkra vettünk.                                      A múltat s jövendőt!